Baktériumtrágyák alkalmazása

A megnövekedett műtrágyahasználat okozta kihívások és alternatív megoldásai

Az elmúlt öt évtizedben a nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrágyák (NPK) kijuttatásának mértéke óriási mértékben megnőtt. A Nemzetközi Műtrágya Szövetség jelentése szerint 2006-ban a három legnagyobb műtrágya-felhasználású ország Kína, India és az USA volt, ahol 50,15, 21,65, illetve 20,83 millió tonna NPK-műtrágyát használtak fel (ADESEMOYE – KLOEPPER, 2009)

Gyakran nem várt káros környezeti hatások:

• a nitrát talajvízbe történő kimosódása
• a foszfor és a nitrogén felszíni lefolyása
• vízi ökoszisztémák eutrofizációja
• Talajuntság kialakulása
• Biodiverzitásának csökkenése

A megnövekedett műtrágyahasználat okozta kihívások és alternatív megoldásai

A Föld népességének növekedése következtében megfelelő mennyiségű, minőségű, nyomonkövethető élelmiszeralapanyagot kell előállítani. Fokozott nyomás hárul napjaink mezőgazdaságára

A kihívások számszerűsítve:

• 8 milliárd fő élelmiszerbiztonságát kell biztosítani
• A becslések szerint a 321 millió tonna élelmiszergabona előállításához 28,8 millió tonna tápanyag szükséges
• A rendelkezésre álló mennyiség csak 21,6 millió tonna
• 7,2 millió tonna tápanyagdeficit (MAHANTY és mtsai., 2017)

A műtrágya hiány biotrágyákkal mérsékelhető, amelyek költséghatékonyak, környezetkímélőek, és tartós használatuk fokozza a talaj termékenységét.

Biotrágyák használata esetén növelhetjük a termésátlagot, fenntarthatjuk a biodiverzitást a talajban, növelhetjük a termésátlagot, elérhetünk kedvező talajállapotot. Növelhetjük a rezisztenciát, a talaj tápanyagtartalmát.

A biotrágyákat és biostimulátorokat az integrált tápanyaggazdálkodás részeként tartják számon, amelyek biztató kutatási eredményeket mutatnak a terméshozamok és termésminőség növelésén keresztül a magasabb bevételek eléréséhez a fenntarthatósági igényeket alapul véve.

2021-ben 24,9 millió hektárt kezeltek biostimulátorokkal világszerte (YAKHIN és mtsai., 2017)

A biotrágyák típusai

• Azolla tartalmú biotrágya
• Algatrágya
• Gomba tartalmú biotrágya
• Baktériumtrágya

A baktériumtrágyák használatának előnyei

Hatékony és környezetbarát alternatíva a vegyszeres műtrágyával szemben a növények tápanyag-szükségletének kielégítésére (GUPTA, 2021)

Komplex módon érvényesülő hatásai:

• Termésmennyiséget és minőséget javító hatás: A talajban légköri nitrogént képes megkötni és könnyen hozzáférhetővé tenni a gazdanövény számára. Hatékony tápanyagforrás, fenntartja a terméshozamot és a minőséget.
  
• Talajra gyakorolt hatás: Javíthatja a talaj tulajdonságait és fenntarthatja a talaj termékenységét (humuszanyagok képződése)
  
• Biokontroll hatás: a készítményben lévő mikrobák más patogén mikroorganizmusok szaporodását visszaszorítják
  
• Tápanyag felvételt és hasznosulást fokozó hatás
  
• Abiotikus stresszt csökkentő hatás
  
• Gazdasági tényező: A biotrágyák viszonylag olcsóbbak, mint a műtrágyák, és nagymértékben csökkenthetik a termesztés költségeit.

Kiegészítésként kémiai műtrágyával: A vegyszeres műtrágyával együtt javasolt használata, inkább kiegészítve azt biotrágyákkal (25-30%-ban helyettesíthet a N és P műtrágyákat – (Sabier Sae és mtsai., 2015)

A baktériumtrágyák további előnye

A baktériumtrágyák nem toxikusak a környezetre nézve és nincs kedvezőtlen tartamhatásuk, amely a műtrágyák esetében előfordulhat (Mącik, Gryta, és Frąc, 2020)

Tekintettel a kémiai műtrágyák veszélyes hatásaira, a biotrágyák feltételezhetően biztonságos alternatívát jelentenek a vegyi anyagok helyett, és nagymértékben minimalizálják az ökológiai zavarokat.

Baktériumtrágya komponensek – N-kötő baktériumok jelentősége

• A nitrogén a növények növekedését leginkább befolyásoló makrotápelem

• A légkör a nitrogén mintegy 80%-át szabad állapotban tartalmazza, de a legtöbb növény nem képes hasznosítani a légköri nitrogént

• Mikrobák egy speciális csoportjára van szükség ahhoz, hogy ezt a nitrogént rögzítsék és a növény számára elérhetővé tegyék

A N-kötő baktériumok csoportjából legnagyobb jelentőségük a Rhizobium, Azotobacter és Azospirillum fajoknak van.

A gazdanövénnyel kialakított kapcsolatuk szerint lehetnek:

Szimbionták: Rhizobium, Frankia, Anabaena azollae, Trichodesmium
Szabadon-élők: Azotobacter, Anabaena, Clostridium, Aulosira B., Rhodospirillum, Nostoc, Klebsiella

Baktériumtrágyák hatása a paprika (Capsicum annuum L.) bioaktív anyagtartalmára

Miért a paprika?

• Magas jövedelmezőség, kedvező táplálkozás-élettani hatás kiemelkedő szerep a magyarországi és globális mezőgazdaságban 

• Fontos zöldségnövény, amelyet mind a hét kontinensen fogyasztanak, különleges ízt, aromát és színt kölcsönöz az élelmiszereknek, emellett nagy koncentrációban tartalmaz bioaktív vegyületeket. Ennek eredményeként termesztése és fogyasztása évről évre növekszik (Almadhoun 2021). 

• Silva (2014) vizsgálta a baktériumtrágyák hatását a paprika vegetatív és generatív szerveire

• Eredményei azt sugallják, hogy a Rhizobium-törzsek eredményesen alkalmazhatók a paprika leveleinek és termésének bioaktív tartalmának befolyásolására, növelve ezzel a paprika potenciális egészségügyi előnyeit.

Baktériumtrágyák hatása a paprika (Capsicum annuum L.) növényanatómiai és beltartalmi paramétereire

• Három kezelés összehasonlító vizsgálata (kontroll csoport, nitroxin és biofoszfát kezelés)

• A legmagasabb terméshozamot (3177,85 g/növény), száraz és friss tömeget (5,43 g és 120 g) a nitroxin 1:5 arányú kezelés során érték el

• A baktérium –és biotrágya kombinációja (nitroxin 1:5 és biofoszfát) jelentősen javította a levelek foszfor- és nitrogéntartalmát, 0,27%-kal, illetve 2,16%-kal

• A baktériumtrágyával kezelt növények  kalciumtartalma szintén jelentős növekedést mutatott (0,33%)

•  A kontroll növények esetében mért C-vitamin tartalom 90 mg/100g-ról baktériumtrágya hatására 148 mg/100g-ra növekedett

Baktériumtrágyák hatása a talaj tulajdonságaira

A kén utánpótlása kardinális jelentőségű a Brassicacea családba tartozó fajok termesztése során.
YADAV, THOMAS, és KHAJURIA (2010) vizsgálták 40 kg/ha kijuttatott kén hatóanyag és 200g Azotobacter együttes hatását mustár (Brassica juncea L.) termésátlagára és a talaj fizikai-kémiai tulajdonságaira

A tenyészidőszak végére Hu. és mtsai-hoz hasonlóan a talaj pH értékének csökkenését figyelték meg 7,57-ről 7,53-ra. Tapasztalták a talaj EC értékének szignifikáns csökkenését

A talaj N-tartalma szignifikánsan nagyobb volt biotrágyázás hatására (254,473 kg/ha), a kontroll kísérlethez viszonyítva (242,645 kg/ha). A foszfor mennyisége a biotrágya kezelés hatására 25,47 kg/ha-ról 27,20 kg/ha-ra növekedett. A talajoldatból felvehető kén mennyisége pedig 19,48 ppm-ről 20 ppm-re növekedett.

SILVA és mtsai. (2014) felhívják a figyelmet a baktériumtrágyák hatását a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira:

• A talaj felvehető foszfor és kálium tartalmának növelése
• A talaj kicserélhető Ca2+ és Mg+ tartalmának növekedése
• A biotrágyák gyarapítják a talaj mikro- és makroelem tartalmá (nitrogén megkötése, foszfát és kálium szolubalizálása vagy mineralizációja révén

Az összes kijuttatott műtrágya 60-90%-a elvész, és a fennmaradó 10-40%-ot a növények veszik fel.
Ebben a tekintetben a mikrobiális oltószerek kiemelkedő jelentőséggel bírnak integrált tápanyag-gazdálkodási rendszerekben fenntartani a mezőgazdasági termelékenységek.

Projekt: www.vitamingarden.hu
„Vitamindús Zöldség-, gyümölcs” minősítőrendszer és Védjegy kidolgozása

Sok a duma. Megkívántál egy kis csípőset? 

Ha már itt tartasz az olvasásban, mostanra biztosan összefutott a nyál a szádban, és harapnál valami tüzeset. A Sárréti ChiliFarm webshopjában egészen biztosan megtalálod azokat a termékeket, amelyek garantáltan megmunkálják a nyelőcsövedet. Savanyúság, snack, őrlemény, szósz és krémek kezdő és haladó szinten. Ha pedig kíváncsi vagy, hogyan termelünk mi, gyere, látogass el hozzánk a fóliasátrak alá! Ha elég vakmerő vagy, még a Carolina Reaperünket is megkóstolhatod, csak kérünk, ne fakadj sírva, elég ha mi könnyezünk folyton.